Régebben kaptam egy tengerimalacot. Nagyon szerettem.
Téglának hívták, mert olyan alakja volt, mint egy téglának.
Nos tehát téglát gyakran levittük sétáltatni az udvarunk
végébe (természetesen felügyelettel), ahol szabadon
futkározhatott és legelhetett kedvére. Egy ilyen
sétáltatásra a macskám, Qki is elkísért. Qki lány cica.
Ekkor éppen nyár volt, Qkit sok fiúmacska látogatta. Qki és
Tégla nagyon szerették egymást, gyakran összebújtak, Qki
ilyenkor dorombolt, Tégla meg rendszerint "burrogott" neki.
Visszatérve a sétáltatáshoz! Qki soha nem hagyott magunkra
minket, mindíg ott kóbórólt körülöttünk... És az egyik
pillanatban megjelent Qki legfrissebb udvarlója! A
szomszédból egy cica. Az a macska figyelembe se véve Téglát
közeledett Qkihoz, aki érdeklődve figyelte Őt... Aztán
egyszercsak Tégla beindult! Az a pici tengerimalac a
fiúmacska elé ugrott, hogy Qkit "megmentse". A fiúmacska
megtorpant, Tégla meg fogta magát és az egész ház körül
elkergette... Úgy rohant előle a fiúcica, hogy öröm volt
nézni!!!!
Másnap Qki kicsit dühös volt Téglára, de hamar
kiengesztelődött. Utána, ha ilyen helyzetbe került Qki,
Tégla megpróbálta visszafogni magát...:))
A történetet küldte: Szabó Zsófia