"Picinyeink ma 10 naposak és vidáman szaladoznak, a fiúcskák már a kisebb magokat
is rágicsálják-csócsálják. Sőt! Poncsó (24g-os fiúcska!) tegnap vagy negyven centis
szédítő magasságba hurcolt egy egész, jól fejlett mogyorószemet! Sajnos aztán
elejtette. Meg is ijedt, csak úgy remegett a farkakincája és egy hatalmasat
nyüsszentett (vagyishogy: csippantott.)
Más. Kis Ham-Muci tegnap lerágcsálta az ablakkeretről a festéket. Hallottam
ugyan a rágcsálást, de hiszen ez mifelénk megszokott hang... Megszidtam érte,
aztán megpusziltam, hogy érezze, nem haragszom. Azt hitte, valami jót cselekedett,
mert utána vidáman újra rágcsálta. Persze öt centivel odébb. Meg van győződve róla,
hogy neki mindent lehet! Sajnos Polka is azt hiszi.
(Ami megdöbbentő, hogy úgy 90%-ban igazuk is van!)
Polka már teljesen magáévá tette a nyakamat - imád a fejem körül keringeni,
hol balról jobbra, hol jobbról balra, célja, hogy bezsongjak, pedig még nem is
vagyok degu. Viszont tény, ahogy a kis lábaival karistolja az ember bőrét,
nos... van benne valami erotikus. :-)
Süldő deguim ma négyhónaposak, amiért egy-két mandula jár egy-két epres dropsszal.
Vagy joghurtossal. Vagy zöldségessel. Vagy erdei gyümölcsössel. Igény szerint.
Ez hat süldő degut tekintve testvérek között is 12 mandula illetve drops. Miután
szívtelenség volna a buliból a mamákat és Bambupapát kihagyni, az adag így legalább
hat szemmel bővül. Hajuját persze mindez nem érdekli, csak az edzés, az edzés -
ő a megszállott mókuskerekező. Olyannyira, hogy félő, kikopik az acéltengely, s
akkor mi lesz? Már lassan kezd Béresalexandrásodni. Na de akkor kitiltom a
volierből! No jó, nem bántom, nagyon aranyos és ahogy újdonsült kistestvéreit
dajkálja, mintha ő volna az anyjuk... igen megható!
Jóságos Hamucipőkém már napok óta csak vajúdik, a kicsik már láthatóan mozognak
benne, a szüléshez mégsincs kedve. Pamutkától eltanulván a pengetést már ő is...
csak más frekvencián. Bajajajannng! Pejejejennng! - marhára élvezik.
(Én kevésbé. Tán gitárt már mégsem veszek deguknak...)"
Bambuci
A történetet küldte: Mártonka Miklós